Az éghajlatváltozás hatásai egyre érzékelhetőbbé válnak: a szélsőséges csapadékesemények gyakoriságának növekedése, a városi árvizek és elöntések, valamint a hosszabb aszályos időszakok egyaránt új kihívások elé állítják a városokat, így Budapestet is. A csapadékeloszlás egyre szélsőségesebbé válását mutatja az 1. és 2. ábra. A csapadékvíz-gazdálkodás kérdése mára nem csupán műszaki, hanem városüzemeltetési, környezetvédelmi és településfejlesztési szempontból is kiemelt jelentőségűvé vált és fontos részét képezi a vízgazdálkodási feladatoknak. Ezért a Városi Eső projektben a Fővárosi Önkormányzat vállalta Budapest csapadékvíz-gazdálkodási stratégiájának megalkotását.

1. ábra: A csapadékos napok éves számának alakulása Budapest belterületen (forrás: HungaroMet Zrt., BKÁÉ, 2025)

2. ábra: 10 mm-t meghaladó csapadékú órák gyakorisága Budapest belterület állomásra vonatkozóan 1998-2024 között éves bontásban (forrás: HungaroMet Zrt., BKÁÉ, 2025)

A vízgazdálkodás területén jelentkező, egymást erősítő kihívások hatására a több mint százéves alapokon nyugvó, csapadékvíz-elvezetésre épülő rendszerünk felülvizsgálatra szorul annak érdekében, hogy – a városi életformára jellemző területhasználatokból adódó növekvő burkoltság és a klímaváltozás következtében növekvő csapadékintenzitás mellett – legalább az elmúlt évtizedekben megszokott elöntések elleni biztonság fenntartható maradjon és lehetőség szerint javítsunk rajta.

Fontos hangsúlyozni, hogy nem elegendő önmagában csak a csapadékvízre fókuszálni, hanem az éghajlatváltozás, vízgazdálkodás, zöldfelület-gazdálkodás témaköreit komplexitásukban, összehangoltan, egységesen szükséges kezelni. A stratégia célja, hogy integrálja a csapadékvízzel való gazdálkodást a fővárosi közszolgáltatások összetett rendszerébe, azaz úgy kerüljön biztosításra a vízellátás, vízelvezetés és szennyvízkezelés, közösségi közlekedés és más közszolgáltatások, mint közfeladatok ellátása, hogy közben minél nagyobb arányban helyben tartsuk és hasznosítsuk a csapadékvizet annak érdekében, hogy a víz körforgása a városi környezetben minél inkább közelítsen a természetes vízkörforgáshoz. A korszerű csapadékvíz-gazdálkodás a vízkárok megelőzésén kívül elősegíti az ivóvizeinkkel való felelős gazdálkodást, zöldfelületeink egészségét, és a sérülékeny társadalmi csoportok védelmét az egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámokkal szemben.

Budapesten az elvezetésen alapuló csapadékvíz-gazdálkodás már középtávon sem fenntartható, azonban kizárólag zöld-kék infrastruktúra alkalmazásával sem oldható meg a csapadékvizek kezelése. Az elvezetésnek és helyben tartásnak is megvan a szerepe és helye a városi vízgazdálkodásban, azonban meg kell találni egy olyan arányt, ami együtt hatékony, működőképes és elősegíti a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást.

A csapadékvíz-gazdálkodási stratégia célja egy olyan kiegészítő keretrendszer lefektetése, amely a vízelvezetés fejlesztése mellett megalapozza a lefolyás késleltetésének, a csapadékvíz növekvő arányú helyben tartásának és hasznosításának a feltételeit, szolgálja a városi hőszigethatás csökkentését, a vizek (rekreációs célú) hozzáférhetőségének javítását, a zöldfelületi, csapadékvíz-gazdálkodási és árvízvédelmi intézkedések integrált kezelését, a veszélyhelyzetekre történő felkészülést, a társadalmi és egyéni felelősség tudatosítását, a jogszabályi környezet felülvizsgálatát, a gazdasági ösztönző rendszer kialakítását, valamint az érintettek együttműködését.

A vízgazdálkodás legfontosabb stratégiái (Víz Keretirányelv (2000/60/EK), Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv, Kvassay Jenő Terv – Nemzeti Vízstratégia) mind paradigmaváltást sürgetnek a települési csapadékvíz-gazdálkodásban. Budapest Főváros Önkormányzata – felismerve a fokozódó városiasodásból és éghajlatváltozásból fakadó kockázatokat – szintén felvette környezetvédelmi és klímaadaptációs akciói közé a települési csapadékvíz-gazdálkodási feladatokat. A kapcsolódó budapesti szakpolitikai dokumentumok közül kiemelendő Budapest Főváros Környezetvédelmi Programja 2021-2026 (BKP), valamint a Budapesti Klímastratégia és Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterv (SECAP). Szükségszerű ugyanakkor ezen dokumentumok intézkedéseinek körét bővíteni, specializálni, és a probléma nagyságrendjét tükröző, önálló és integrált stratégiában kezelni. Erre hivatott Budapest csapadékvíz-gazdálkodási stratégiája, amely – az Országos Vízügyi Főigazgatóság jóváhagyása alapján – részben megfeleltethető az ITVT releváns tartalmi részeinek.

A stratégiának nem célja a kerületi, sőt utcaszintű fejlesztések előirányzása, konkretizálása, hanem fővárosi-övezeti léptékben gondolkodik, annak érdekében, hogy a kerületi törekvések ne kioltsák, hanem erősítsék egymást. A csapadékvízzel kapcsolatos problémák nem rendelhetők kizárólag kerületi vagy övezeti határokhoz, ezért azokat vízgyűjtő- illetve részvízgyűjtő területek szintjén szükséges kezelni. Ehhez mindenképpen elengedhetetlen az ugyanazon vízgyűjtő területen elhelyezkedő kerületek kooperációja, csapadékvíz-gazdálkodási elképzeléseinek összehangolása. Meg kell teremteni ugyanakkor a célkitűzésekhez illeszkedő és azok megvalósulását garantáló, egyértelmű fővárosi szintű szabályozási és üzemeltetési, intézményi és finanszírozási kereteket. Jelen dokumentum ezt kívánja elősegíteni. A stratégia nem jöhetett volna létre a LIFE in Runoff – Városi Eső projekt eredményeinek felhasználása, különösen a Budapest területére leskálázott klímamodellezési eredmények (3. és 4. ábra), csatornahálózat- és klímasérülékenységi vizsgálatok (5. ábra) nélkül.

3. ábra: A következő évtizedekben a nyári hónapok többségében és májusban csökken, míg a többi hónapban növekszik a csapadék mennyisége. Így pár évtizedig szárazabb nyarak és a belátható jövőben folytonosan egyre nedvesebbé váló telek várnak ránk (forrás: Trinity Enviro)

4. ábra: Az extrém csapadékintenzitások gyakoribbá válása is jellemző lesz minden évszakban. A nyári periódust leszámítva minden hónapban további intenzitásnövekedéssel is kell számolni (forrás: Trinity Enviro)

5. ábra: Budapest klímasérülékenység térképe (klímasérülékenységi index, dimenzió nélküli érték) – a lakosság sérülékenysége a hőhullámokkal szemben (forrás: Trinity Enviro)


A helyzetelemzés alapján azonosított erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek (SWOT) táblázatai elkészültek a teljes főváros, valamint a fővárosi szakpolitikai dokumentumok által is alkalmazott – illetve a stratégia céljai szerint tovább osztott – beépítési övezetekre / városszerkezeti szempontú zónákra. A csapadékvíz-gazdálkodással összefüggő, általánosan megoldandó feladatok:

  • elöntésveszélyes területek és vízgyűjtőjük feltérképezése, hidrológiai-hidraulikai modellezéssel támogatva;

  • klímaadaptív csapadékvíz-gazdálkodás bevezetése helyi jogszabályi előírások szintjén is a csapadékvíz visszatartása és megfelelő hasznosítása érdekében;

  • csapadékvíz-gazdálkodási létesítmények üzemeltetési hatásköreinek egyértelmű újradefiniálása;

  • csapadékvíz-gazdálkodási szempontok figyelembevétele a rehabilitációra kerülő városi, illetve barnamezős területeken;

  • decentralizált megoldások megvalósításának támogatása;

  • kék-zöld infrastruktúra elemek minél szélesebb körben való alkalmazása, a klímaváltozás hatásainak enyhítése érdekében;

  • hiányzó szürke rendszerelemek tervezése, építése;

  • nagyobb átmérőjű, elbontandó vízvezetékek feltérképezése és műszaki szempontú felülvizsgálata a csapadékvíz-tárolásra való hasznosíthatóságuk megállapítása érdekében;

  • általános vízgazdálkodási tervek (kerületi cselekvési tervek) készítése;

  • villámárvizek által veszélyeztetett területeken a várható károkozás mérséklése, minimalizálása;
  • vízfolyások és környező területeik revitalizációja, a vízfolyások menti zöldterületek lehetőség szerinti kiterjesztése;

  • Duna vízállások, vízhozamok modellezése.

Azonosított stratégiai célterületek:

Vízgazdálkodási szempontból – amelyekre zónánként intézkedéseket fogalmaztunk meg:

  • városi csapadékvíz-háztartás, vízmegtartás arányának javítása a csapadékvíz helyben tartásával;

  • csapadékvíz-lefolyás szabályozása;

  • tetőfelületek, burkolt felületek megváltoztatása;

  • zöldfelület és vízháztartás összefüggései;

  • összegyűjtött csapadékvíz hasznosítása;

  • elöntési kockázat csökkentése;

  • egyedi vízgazdálkodási célterületek (városi állóvizek, egyéb vízfelületek, kisvízfolyások és a Duna).

Intézményrendszer célterületei:

  • jogszabályi keretrendszerek;

  • alapadatgyűjtés, adatbázis-építés;

  • működtetés, fenntartás;

  • szemléletformálás.

A stratégia konkrét javaslatokat, fejlesztési területeket és feladatokat is kiemel a szabályozási környezet, üzemeltetési körülmények és finanszírozási háttér módosítására, illetve a szemléletformálás, adatgyűjtés, tervezés és veszélyhelyzetek kezelése kapcsán. Vannak olyan területek, mint például a víziközmű-rendszerekre készülő Gördülő Fejlesztési Tervek, melyek készítése és végrehajtása törvényi szintű szabályozás alapján történik, és vannak kifejezetten ezen terv végrehajtására használható elkülönített források, azonban számos területen nem biztosított a finanszírozási háttér. Összességében az alábbi feladatokra lenne szükséges a megfelelő – állandó és biztos – költségkeret biztosítása:

  • meglévő létesítmények állapotának felmérése, értékelése;

  • meglévő, nyilvántartásban nem szereplő hálózati elemek felmérése;

  • meglévő létesítmények jókarba helyezése;

  • rendszeres üzemeltetési feladatok ellátása;

  • hiányzó szürkeinfrastruktúra rendszerelemek kiépítése;

  • zöldinfrastruktúra elemek megvalósítása;

  • kisvízfolyások revitalizációja;

  • lakossági szemléletformáló anyagok készítése, terjesztése;

  • adatgyűjtő (csapadék, talajvízszint, vízállás stb.) rendszerek kiépítése, üzemeltetése;

  • általános vízgazdálkodási tervek készítése.

Az egyes célok eléréséhez szolgáló eszköztárat mutatja be a Városi Eső projekt keretében elkészült „Szivacsváros – Csapadékvíz visszatartása városi környezetben” című kiadvány, mely a Fővárosi Önkormányzat Zöldinfrastruktúra füzetek sorozatába tartozik.

A stratégia célkitűzéseinek hatékony megvalósítása érdekében az azokban történt előrehaladás nyomon követése is szükséges. Az intézkedések megvalósulásának nyomon követése meghatározott indikátorok segítségével történhet meg. Az indikátorok bázisértéke, valamint a célév és a célévi érték az első adatgyűjtést követően, tervezetten 2027-ben kerül megadásra, tekintettel arra, hogy jelenleg nagy az adathiány. Ebből kifolyólag a rövid távú stratégiai célok között is szerepel az említett adatgyűjtés az elkövetkező évben, hogy az indikátortáblázat teljes lehessen. Ezt követően indul a 3 éves periódusú felülvizsgálat.

A stratégia tartalmát az előkészítés során véleményezték a Főpolgármesteri Hivatalon belül érintett főosztályok (Várostervezési Főosztály, Városüzemeltetési Főosztály), hivatalon kívül pedig a következő közszolgáltató cégek: Fővárosi Csatornázási Művek Zrt., a Fővárosi Vízművek Zrt., Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt., Budapest Közút Zrt., a BKM Budapest Közművek Nonprofit Zrt. és a Budapest Főváros Várostervezési Kft. A stratégiát megvitatták a 2026. január 15-én megtartott Civil Munkacsoport ülésen is. Ezt követően a Fővárosi Közgyűlés 2026. február 25-én elfogadta a stratégiát.

Látható, hogy Budapest csapadékvíz-gazdálkodását jelenleg rendkívül sokrétű nehézség és probléma terheli, amelynek megoldásához vezető hosszú út csak a különböző szakterületek, különböző szintű és felelősségi körű szereplők együttműködő és összehangolt tevékenységén át vezet. Jelen fővárosi stratégia élen kíván járni abban, hogy utat mutasson a települési csapadékvíz-gazdálkodás integrált fejlesztésében és paradigmaváltó irányjelző legyen akár más magyarországi nagyvárosok részére is. A cél, hogy Budapest 2035-re olyan klímaadaptív, élhető és ellenálló nagyvárossá váljon, amely a csapadékvizet nem elvezetendő kockázatként, hanem helyben hasznosított erőforrásként kezeli. A város vízgazdálkodása alkalmazkodik a szélsőséges időjárási viszonyokhoz: csökkenti az elöntések és károk kockázatát, mérsékli a városi hőszigethatást, és javítja a közterek, zöldfelületek és lakókörnyezet minőségét. A csapadékvíz-gazdálkodás integrált része a városfejlesztésnek: az utcák, terek, parkok és épületek vízmegtartó elemekként működnek, a zöld–kék infrastruktúra hálózatot alkot, és együtt szolgálja a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóságot. Budapest példát mutat a régióban abban, hogyan lehet okos, természetalapú és költséghatékony megoldásokkal növelni a város ellenállóképességét a klímaváltozással szemben, miközben a lakosság mindennapjaiban is érzékelhető előnyöket teremt.

Borítókép forrása: Wikipedia