Letölthető dokumentumok.
Konzorcium
Budapest Főváros Önkormányzata
A Zöldinfrastruktúra füzetek 7. része a Városi Eső projekt keretében készült el.
A zöldfelület-gazdálkodás látványos fejlődésen ment át az elmúlt évtizedekben Magyarországon és a világ szinte valamennyi részén. A klímaváltozás és az ökológiai krízis a szakmánk felé irányította a társadalom figyelmét. A városi zöldinfrastruktúra iránti igény évről-évre nő, miközben a szemlélet és a technológia változik. A zöldtetők és zöldhomlokzatok a modern, klímaváltozáskori városépítészet legfontosabb és leglátványosabb technológiái közé tartoznak. Élő és élettelen építőanyagok hibrid rendszerei, az építészet és tájépítészet közös produktumai. Évezredek óta fel-feltűnnek különböző kultúrákban, de tömeges, gyors elterjedésük elsősorban az
elmúlt fél évszázad technológiai fejlődésének köszönhető.
A Zöldinfrastruktúra füzetek 8. része a Városi Eső projekt keretében készült el.
Budapesten egyre szélsőségesebbek lesznek a jövőben a csapadékesemények, gyakoribbak a hosszú száraz időszakok és párhuzamosan az extrém csapadék hozamok is. A talajvíz és a folyók vízszintjének folyamatos csökkenésével mind víz utánpótlás, mikroklíma javítás szempontjából, mind vízgazdálkodási szempontból egyre nagyobb jelentősége van az alkalmazott csapadékvíz-visszatartási megoldásoknak. Egy komplex, szürke és kék-zöld infrastruktúra elemeket tudatosan kombináló tervezési eljárás akár időszakos tározási kapacitások és szikkasztási lehetőségek kialakításával már érzékelhető vízgazdálkodási hatást is ki tud fejteni. Ez az átfogó tervezési megközelítés az úgynevezett „szivacsváros” koncepció.
Jelen stratégia célja egy olyan kiegészítő keretrendszer lefektetése, amely a vízelvezetés fejlesztése mellett megalapozza a lefolyás kés leltetésének, a csapadékvíz növekvő arányú helyben tartásának és hasznosításának a feltételeit, szolgálja a városi hőszigethatás csökkentését, a vizek (rekreációs célú) hozzáférhetőségének javítását, a zöldfelületi, csapadékvíz-gazdálkodási és árvízvédelmi intézkedések integrált kezelését, a veszélyhelyzetekre történő felkészülést, a társadalmi és egyéni felelősség tudatosítását, a jogszabályi környezet felülvizsgálatát, a gazdasági ösztönző rendszer kialakítását, valamint az érintettek együttműködését.
Budapest, VII. kerület, Erzsébetváros
Budapest, XII. kerület, Hegyvidék
A HungaroMet által készített elemzések bemutatják Budapest éghajlatváltozással szembeni kitettségét modelleredmények napi adatain alapuló éghajlati indikátorok segítségével; irodalmi áttekintést adnak a városi hőtöbblet mérséklésének lehetőségeiről; és három különböző adaptációs lehetőségre (utak és tetők albedójának változtatása, locsolás és öntözés időpontjának változtatása, zöldfelületek arányának és minőségének változtatása) vizsgálnak érzékenységi szimulációkat.
Az After-LIFE tevékenységek célja, hogy a projekt eredményeit, mérföldköveit és az elért szemléletváltást hosszú távon fenntartsa nemcsak a LIFE program által előírt ötéves fenntartási időszakban, hanem lehetőség szerint azon túl is. Az After-LIFE terv kidolgozásakor a partnerség abból indult ki, hogy a fenntarthatóság akkor a legbiztosabb, ha a folytatandó tevékenységek szorosan kapcsolódnak a partnerek alaptevékenységeihez és hosszabb távú intézményi célkitűzéseihez. Ennek megfelelően a vállalások döntő többsége nem igényel jelentős többletforrást, hanem a partnerek meglévő szervezeti kapacitásaira és működési kereteire épít.
Az akcióterv fontos szemléleti alapelve, hogy a csapadékvíz-kezelést ne pontszerű beavatkozások soraként, hanem vízgyűjtő-szintű összefüggésrendszerben kezelje. Ennek megfelelően nem csak a közterületek fejlesztésére koncentrál, hanem számol a magán- és intézményi területek szerepével, valamint azzal, hogy a megoldások tartóssága a műszaki eszközök mellett intézményi együttműködést és társadalmi elfogadottságot is igényel. Ugyanezt tükrözi a projektben együttműködő szervezetek (stakeholderek) rendkívül diverz összetétele, hisz a vízgyűjtő-szintű adatgyűjtés, tervezés és üzemeltetés mind a szakértők, mind az üzemeltető cégek, mind pedig az önkormányzatok és a lakosság bevonását igényli.
A projekt célja a városi csapadékvíz-gazdálkodás fejlesztése és az éghajlatváltozásból eredő szélsőséges csapadékeseményekhez való alkalmazkodás támogatása. Ennek részeként klímasérülékenységi vizsgálatok és térinformatikai (GIS) alapú elemzések készültek, amelyek feltárják a városi környezet leginkább érintett elemeit. Az eredmények a klímaadaptív beavatkozások és a megalapozott városi döntéshozatal támogatását szolgálják.
A dokumentum itt érhető el: Sérülékenységvizsgálat_Budapest
A lakosságnak szóló dokumentum az azonosított problématerületek mellett a lehetséges alkalmazkodási irányokat is bemutatja. Az elemzés gyakorlati alapot biztosít a várostervezési, városüzemeltetési és klímaadaptációs döntésekhez, miközben hangsúlyozza az önkormányzatok, a gazdálkodó szervezetek és a lakosság közös felelősségét a városi környezet ellenálló képességének növelésében.
A dokumentum itt érhető el: Sérülékenységvizsgálat_Lakosság
A települések egyre gyakrabban szembesülnek az éghajlatváltozás szélsőséges hatásaival, ugyanakkor nem mindig egyértelmű, hogy hol és milyen beavatkozásokra van a legnagyobb szükség. A klímasérülékenység-vizsgálat ebben nyújt segítséget: feltárja a leginkább érintett területeket és csoportokat, beazonosítja az éghajlati jelenségek területileg eltérő mértékű hatásainak okát és megalapozza a célzott, hatékony döntéshozatalt. Ez a dokumentum ahhoz ad módszertani útmutatót, hogy egy település saját maga is el tudja készíteni helyi adottságokra szabott, saját éghajlati sérülékenységi vizsgálatát.
A dokumentum itt érhető el: Sérülékenységvizsgálat_Replikáció
A vizsgálathoz szükséges háttérdokumentumok elérhetőek itt:
Szepes utcai - vízelvezető árok környezetrendezésére és karbantartására vonatkozó tájépítészeti terv
A tervezés célja az árok kiöntési gyakoriságának és a kiáradó vizek mennyiségének jelentős csökkentése NWRM (Natural Water Retention Methods)-el :
- lefolyáslassítás,
- vízvisszatartás,
- víztározás
A teljes árvízi megszüntetés ezzel a beavatkozással nem lehetséges, tekintve, hogy beavatkozások csak az árok területén történnek és urbánus ártéri területek árkon kívüli létrehozása, bővítése jelenleg nem aktuális. A teljes mentesítéshez a későbbiekben mind a felsőfolyási mind a parti vízgyűjtő területekről érkező vízterhelés csökkentésére tervezett közterületi mikro NWRM programok és magánterületi ösztönzők (esőkertek népszerűsítése és támogatása) bevezetésével lehet eljutni.
Budapest, XVIII. kerület, Pestszentlőrinc-Pestszentimre
A1. A tervezési feladat az utcaszakasz csapadékvíz terhelésének csökkentése és az itt jelenlevő csapadékvíz helyszínen tartása. Cél még az utca faállományának javítása, valamint a meglévő bejáratok – parkolóhelyek egységesítése.
Az alkalmazott zöld megoldások: folyókák a Halomi és a Drávafok utcához a csapadékvíz mennyiségének szabályozására, szikkasztó blokkok a részterületek csapadékvizének elszikkasztására, illetve esőkertek és faárok a párásítás elősegítésére.
A1. A tervezési területen egy 4-6 állásos elektromos töltővel ellátott kavicsgyepes parkoló kerül kialakítása. Jelenleg a terület kihasználatlan, így a megszűnő szilárd burkolat füvesítésével javul az adott terület zöldfelület aránya.
A kavicsgyep egy ökológiai technológia a felszín megerősítésére és különösen alkalmas parkolók kialakítására. A kavicsgyep lehetővé teszi a csapadék egyenletes beszivárgását a talajba, ezáltal hozzájárul a passzív árvíz megelőzéshez, mivel mentesíti a csatornahálózatot és táplálja a talajvizet.
Trinity
Az éghajlati előrejelzéseket a Magyar Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) budapesti négy meteorológiai állomásán folyamatosan mért meteorológiai jellemzők (csapadék, hőmérséklet, teljes sugárzás, szélsebesség, relatív páratartalom) adatsorai alapján készítették. A jövőbeli éghajlati viszonyokat 15 különböző regionális és globális éghajlati modellpár alapján jósolták meg. Az éghajlati modell előrejelzéseket a budapesti négy mérőállomásra határozták meg. Az eredmények azt mutatják, hogy a budapesti éghajlat a következő évtizedekben a jelenlegi viszonyokhoz képest szélsőségesebbé válik. A várható éghajlatváltozás irányát szemléltető ábrák mutatják be.
D.D3.12. A 12. kerületre felépített lefolyásmodellel egy-egy konkrét vizsgálati helyszín esetén becsülhetők a várható terhelések (csapadék-lefolyás), illetve számíthatók a tervezett beavatkozások várható hatásai (lefolyás-csökkentés, vízvisszatartás stb.). A kerületre felépített modellel összesen 8 helyszínre különböző csapadék terhelésekre és tározók esetén különböző tározótérfogatokra végeztünk szimulációs vizsgálatokat, majd tározók esetén értékeltük a tározó elöntés-csökkentő hatását.
A munkarészben a 12. kerületi csatornahálózati modell elsődleges (durva) hibáinak javítását végeztük el. A modell az FCSM nyilvántartás adatbázisából készült, az adatbázisban szereplő hibák kiszűrése és javítása jelentette a modell elsődleges hibajavítását.
A munkarész célja, hogy a 12. kerületi lefolyásmodellbe beépíthető, futtatható legyen a kulcsfontosságú részét jelentő csatornahálózati modell. Az elsődleges hibák megakadályoznák a modellépítés következő lépéseit.
A 12. kerületben a projekt keretében tervezendő lefolyás-csökkentő beavatkozások tervezését, méretezését és hatásuk előzetes értékelését numerikus lefolyásmodellel támogatjuk meg. A cél olyan részletességű lefolyásmodell felépítése a 12. kerület egészére, amely a kerület léptékű csapadékvíz gazdálkodási stratégiai tervezés támogatása mellett alkalmas egyedi beavatkozások optimális paramétereinek meghatározására és hatásuk előzetes becslésére.
A 12. kerületi lefolyásmodellt az EPA SWMM szoftverben építettük fel. Ahhoz, hogy a modell a valóságos lefolyási viszonyokat jól közelítő eredményeket adjon, a méréssel nem meghatározható modellparamétereket terepi mérések alapján kell beállítani kalibrálással és validálással. A dokumentáció a kalibráció jelenlegi állását mutatja, a mérési időszak bővülésével a modellparaméterek további pontosítása a cél.
A LIFE RUNOFF program fő céljainak megfelelően a tározó létesítésének célja a csapadékvíz hasznosítási feltételeinek megteremtése az adott helyszínen. A hasznosítási lehetőségek a városi zöld területeken a mindenkori időjárási viszonyokhoz kapcsolódóan a növényzet vízigényének aktuális (öntözővíz) kielégítése, és az általános (talajnedvesség pótlás) feltételeinek javítása. További hasznosítási lehetőség a tágabb környezetben található fák öntözővizének pótlása, út és járda lemosásokra történő használat és a piac mindennapos felmosási vízigényének biztosítása.
