Ha aznap reggel nem esik az eső, Nándi biciklivel megy dolgozni. A tárolóban ellenőrzi a keréknyomást, majd felül a nyeregbe. Legurul a Jurányin, a Varsányi Irén utcánál balra fordul. Felhajt a bicikliútra, tempósan halad a Duna felé. A Kacsa utcán pirosat kap. Amikor a lámpa zöldre vált, beletapos a pedálba. Enyhén balra kanyarodik, utána jobbra, így folytatja az utat a Fő utcáig. Keresztirányban az autók lépésben haladnak, alig van köztük hely. Eszébe jut a rozsliszt. Átkel az úttesten, leszáll, a kerékpárt maga mellett tolva elsétál a csomagolásmentes boltig. Doboz mindig van nála, abban szokta elhozni az ebédet a munkahelyével szemközti étteremből.
Ha aznap reggel nem esik az eső, a bolt előtti padhoz láncolja a biciklijét. Egy másik drótszamár is ott pihen, a gazdáját várja. A fiú bemegy a boltba, meglátja az aranyhajú lányt. A kiszolgáló éppen a rendszert magyarázza, hogy először mérje le üresen a dobozt, ragassza rá a kinyomtatott vonalkódot, csak utána töltse tele az edényt. A lány elmélyülten figyel, Nándi végig tudja mustrálni. Tetszik neki. Aranyhaj rendel egy kapucsínót, a csészével ügyesen egyensúlyozva fellibben a galériára. Nándi az edénykébe lapátolja a rozslisztet, és kér egy pohár mangószörpöt. Felmegy az emeletre, elhelyezkedik a kanapén. Aranyhaj előtt hordozható számítógép, ujjai lágyan simogatják a billentyűket. Időnként felemeli a csészét, belekortyol a gőzölgő folyadékba. A fiú nem tudja, milyen ürüggyel szólítsa meg. Lassan elfogy a kapucsínó, a lány lehajtja a gép fedelét, becsúsztatja a hátizsákjába, és lesétál a lépcsőn. Nándi szomorúan néz utána. Megissza a szörpöt, a dolgára indul.
Ha aznap reggel nem esik az eső, a lány a pad előtt áll. A hátsó gumi lapos, szög kandikál ki belőle. A fiú előveszi a defektjavító készletét, és szakszerűen megreparálja a kilyukadt belsőt. Aranyhaj bemutatkozik. Valójában Dórának hívják, egy környezetvédő szervezetnél önkéntes. Megkérdezi Nándit, nincs-e kedve a hétvégén növényeket ültetni az új esőkertjébe. A szombat estét a fiú lakásán töltik. Egy év múlva összeházasodnak, felújítják Dóra nagymamájának Csermely úti házát. A bitumenes kátránypapír helyére napelem és zöldtető kerül. Hamarosan megszületnek a gyerekek is.
De aznap reggel zuhog az eső. Nándi fogmosás közben sürgős e-mailt kap, a váratlanul Budapestre érkező regionális igazgató tízkor mítinget tart. Megjelenés öltönyben-nyakkendőben. Nem marad más választása, autóba kell ülnie. Fél óra alatt jut el a Margit szigeti bejáratáig. Az előtte vánszorgó kocsi még átslisszol a piroson, így némi szabad út nyílik előtte. Késésben van. Amint a lámpa zöldre vált, hatalmas gázt ad. Belehajt a zebra utáni gödörbe, amely addigra megtelik esővízzel. Dóra pont akkor száll le a villamosról, a felfröccsenő koszos lötty beteríti, szürkésbarnára festve aranyszínű haját. Hosszasan káromkodik, a pokolba kívánja azt a barmot, aki ilyen időben is ész nélkül száguldozik.