– Tagadja, hogy ez év június 10-én elmulasztotta megöntözni a lakóháza előtti virágágyás növényeit, és ezzel összesen kétmillió forint eszmei értékű védett nővény, azaz tizenkét tő szegfű, hét bokor levendula és tíz tő napvirág kiszáradását okozta?
– Nem, de…
– Tudta, hogy húsz négyzetméter növényzet naponta átlagosan háromszáz liter oxigént termel, így ön tettével ilyen mértékű légtisztitó képességétől fosztotta meg Budapest levegőjét?
– Ezt ennyire konkrétan nem tudtam.
– Előzetes vallomásában enyhítő körülményként tüntette fel az átlagosnál melegebb időjárást, és a hatóságok szerepét, miszerint a kérdéses időszakban a kánikulát kísérő esőhiány okán betiltás alatt állt a vezetékes víz általi öntözés. Vallomását fenntartja?
– Fent, kérem.
– Az Országos Klimatológiai Intézet jelentése szerint az ön lakóházának körzetében május 7-én tizenöt millimétert meghaladó csapadék hullott. Emlékszik erre az esőzésre?
– Hogyne, akkor ázott be a pince. Nem győztünk szivattyúzni.
– Mi lett a kiszivattyúzott víz sorsa?
– Mi lett volna? Lefolyt az árokban.
– Az ingatlan rendelkezik ciszternával?
– Ne vicceljen! Hova raknék olyat? A pincébe?
– Esetleg. A virágágyás környéke vízáteresztő burkolattal ellátott terület?
– Kavicsokra gondol? Dehogy! Beton járda van.
– Az ereszek alatt alkalmaznak esőgyűjtő edényeket?
– Büdös, mohás hordókat? Nem tartok fent szúnyogkeltetőt! Az eső a csatornába folyik.
– Miért nem alakított ki egyet sem az említett esőgyűjtési megoldások közül?
– Nincsen nekem se időm, se pénzem ilyen modern dolgokra.
– A ciszterna ókori találmány.
– Ööö… ez most egy kérdés?
– Megerősíti, hogy április 27-én allergológiai szakrendelésen vett részt a kerületi rendelőintézetben?
– Szénanáthám van. Az asztma mellett.
– Megerősíti, hogy évente több, mint kétszázezer forintot költ felsőléguti betegségeinek kezelésére szolgáló gyógyszerkészítményekre? Továbbá, a tavalyi év őszén a Mátrában töltött két hetet orvosa javaslatára, aki friss levegőt írt fel az ön asztmájának enyhítésére, és ennek a kezelésnek a költsége meghaladta a félmillió forintot?
– Már azért is el akarnak ítélni, mert beteg vagyok?
– Amennyiben ön a május 7-i esőzés idején rendelkezett volna ciszternával, vagy esőgyűjtő hordóval, úgy június 10-én megfelelő mennyiségű víz birtokában lett volna a vádban megnevezett növények gondozására. Valamint vízáteresztő burkolat, úgy, mint kavicsgyep vagy gyeprács telepítése esetén a virágágyás alól a növények elegendő vizet lettek volna képesek felszívni szárazság idején. Elképzelhetőnek tartja mindezt?
– Ha ilyen határozottan mondja, nyilván elképzelhető.
– Továbbiakban ismertetem az ítéletet. A Fővárosi Bíróság az elhullott növények pótlására kötelezi. Ciszterna kialakítását, illetve mohásodás és szúnyogszaporítás elkerülése végett vízzáras tetővel állátott esőgyűjtő hordok telepítését írja elő, valamint a betonjárdák vízáteresztő burkolatra történő cseréjét szabja ki. Fellebbezésnek helye nincs.
– Na, de…
– De tekintse úgy, hogy a Bíróság az esővizet receptre írta fel.