Csapadékra vár a kerület első esőkertje

A Pagony utcai kutyafuttató lejtőjének alsó, meredek szakaszánál elkészült a XII. kerület első esőkertje. A formaságokat családias módon mellőző, a Föld napján, április 22-én tartott megnyitón elhangzott, hogy a közel 55 millió forintos beruházási összeg 55%-át az Európai Unió finanszírozta, és a kerületi önrész mellett jelentős hányadot állt a magyar állam is.

A LIFE in RUNOFF „Városi eső” projekt keretében már nem ez az első szokatlan építkezés a XII. kerületben, hiszen ez a kert a mikrotározók rendszerébe kapcsolódva igyekszik enyhíteni a hirtelen hulló csapadék okozta anomáliákat. Rózsa Zoltán, az önkormányzat Hegyvidéki Zöld Irodájának vezetője a jelenlévők kérdéseire válaszolva elmondta, hogy a kerület adottságaira elkészített klímamodellek mindegyike száraz teleket és tavaszokat ígér, ugyanakkor ez a kevesebb eső is ritkább, de intenzívebb felhőszakadásokban érkezik majd meg.

Mitől esőkert?

A hegyvidéki esőkert kialakításakor az úgynevezett Seattle típusra esett a választás, amely a helyi talajhoz (szikkasztásra alkalmatlan budai márgás agyag) fele-fele arányban komposztot keverve éri el a jobb vízmegtartó képességet. A felszínen főleg kaviccsal és mulccsal borított részeket láthatunk, amik akadálytalanul a mélyebb rétegekbe vezetik a vizet, így a felszíni lefolyás minimalizálható.

Ez a kiépítés lehetővé teszi, hogy a kutyafuttató tömörödött felszínéről, a játszótérről és a Pagony utca burkolatáról – három kivezetésen, úgynevezett surrantó műtárgyakon keresztül – lefolyó víz is a kertbe jusson, és a talajban raktározódjon. A meredekebb lejtőn, a kert felső részén gerendákkal stabilizált övárkok lassítják le és fogadják be az esővizet.

Az alsó, lankás rész az elöntési zóna, ahová az a víz jut, amit a felső részek nem tudnak befogadni. A fák alatt szivacsszerűen megtelik a komposzttal dúsított, lazább, porózus talaj, és sokáig megőrzi a nedvességet, amiért a Pagony utcával párhuzamos fasor fái is hálásak lesznek. A száraz időszakokban az esőkert növényeit éppen úgy öntözni kell, ahogyan más zöldterületeket is.

Megfigyelés alatt

Bár azt is gondolhatnánk, hogy az esőkert – nevével ellentétben – kizárólag valamiféle vízügyi műtárgy, azonban a hagyományos kerttel való átfedést biztosítva széles tűrőképességű őshonos cserjefajok sokaságának is otthont ad (például somoknak, bangitáknak, füzeknek). Ezek jól viselik a száraz időszakokat, de nem jönnek zavarba, ha átmenetileg tartósabban elárasztja őket a víz. Amellett, hogy természetközeliséget kölcsönöznek a kertnek, a fák alatti részeken hathatósan hozzájárulnak a talaj szerkezetének és minőségének fenntartásához. Talán meglepően hangzik, de a jó szerkezetű, élő talaj a vízbefogadás és vízmegtartás legfontosabb eleme.

A kert hangsúlyozottan kísérleti jellegű, ezért is kerültek bele láthatatlan szenzorok, amik a mindenkori nedvességi viszonyokat figyelik. Az adatokból remélhetőleg kirajzolódik majd az egyértelmű kép, hogy miként „működik” a kert, vagy milyen változtatásokat érdemes elvégezni a helyi adottságokhoz még jobban alkalmazkodó teljesítmény érdekében.

Az azonban már most tudható, hogy a beruházás sikere nem itt lesz leginkább látható, hanem – logikus, bár talán kissé váratlan módon – a XII. kerület alsó részein, például a Győri út környékén. A Pagony utcában „megfogott” csapadékvíz ugyanis nem jut a csatornahálózatba, nem terheli túl azt, és nem járul hozzá az alsó régiók elárasztásához.

Szabad a gazda ebe!

Most még kerítés védi az esőkertet a kutyafuttató népétől, de a tervek szerint a beültetett növények megerősödését követően elbontják azt. Akkor szabad lesz a gazda, azaz csak az ebe, mert a kétlábúak belépését továbbra sem engedélyezik. A tervezők reménye az, hogy a kert bizonyos mértékig elviseli, ha kutyák járnak-kelnek benne, a rohangálás ellen pedig „forgalomlassító” sávot helyeztek el a kerítés mentén (helyi mészkőből készülő szórás és szintén környékbeli holtfák ágas törzsei, lefektetve).

Ha már a kutyatémánál tartunk, akkor a megnyitón kialakuló beszélgetésben Vadász Gábor alpolgármester elmondta, hogy az önkormányzat nem szeretné büntetni a póráz nélkül sétáló ebek gazdáit, de azt sem akarja, ha ez a viselkedés elharapózna. A kutyások és nem kutyások békés egymás mellett élésének előmozdítására először a Városmajorban terveznek kialakítani olyan kísérleti zónát, ahol legálisan lehet majd póráz nélkül futtatni a négylábú kedvenceket. Ez a rész körbe sem lesz kerítve – hiszen a jogi szabályozás alapján nem is kötelező elválasztani a kutyafuttatót a környező közterületektől.

Emellett viszont a városmajori parknak lesznek olyan részei, ahová még pórázon sem lehet ebet bevinni, így a kisgyerekesek, vagy épp az idősebbek teljes biztonságban érezhetik majd magukat. A kezdeményezés remélhetőleg segít a konfliktushelyzetek feloldásában, de a végső megoldást az hozhatja el, ha mindkét oldal megfelelő hozzáállást mutat.