A Hegyvidéki Önkormányzat gondosan ügyel a környezetminőségre, ezért ebben Budapest legjobb állapotú kerületei közé tartozik. Egyes területei – elsősorban a természeti védettséget élvező erdőterületek – nem csak kerületi, hanem össz-budapesti igényeket is kiszolgálnak. A főváros levegőminősége szempontjából talán a Hegyvidék tölti be a legfontosabb szerepet, hiszen a kerület „Budapest tüdeje”, melyet összefüggő erdőinek, zöldfelületekben való gazdagságának köszönhet.

A helyi klimatikus viszonyok kialakulásában, illetve a jövőbeni változásokhoz való adaptáció során kiemelt szereppel bír a lefolyó vízmennyiséggel, illetve a helyben található forrásokkal való gazdálkodás. A XII. kerület hegyvidéki jellegénél fogva különösen fontos a hirtelen lezúduló, ún. villámárvizek kezelésében. A lezúduló vízmennyiség elvezetését fontos feladatának tartja. Bár a szennyvíz zárt csatornahálózaton való elvezetése megoldott, nagy intenzitású eső lezúdulásakor a felszíni vizeket a ø 30, ø 40‐es csatornák sok esetben nem tudják elvezetni, a meredek utcákon a csapadékvíz lefolyik, elöntve a mélyebben fekvő területeket. A zöldfelületekkel kapcsolatos konfliktusok és megfontolások a helyi klíma viszonylatában különösképpen párban kezelendők a vízgazdálkodási kérdésekkel. Ez utóbbi cél eléréséhez a villámárvizek hirtelen lezúdulásának megakadályozása kulcsfeladat.

Mikor Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata, a hivatalon belül működő Klímavédelmi Kabinet vezetésével csatlakozott a VárosiEső Life projekthez, fő célja volt a kerületben élők életminőségének javítása, hiszen a klímaváltozás következményeként nyáron, a sűrűn beépített belvárosi környezetben a hőmérséklet akár 5-10 fokkal is magasabb, mint egy kertvárosban.

Ahogy ezt már számtalan külföldi jó példa is igazolja, a hirtelen lezúduló csapadék gyűjtésével mérsékelhetők a városi villámárvizek, továbbá a gyűjtött esővíz hasznosítható, és a növényzet locsolására is jobb, mint a vezetékes víz. Amennyiben a csapadékvíz megfogásával, szikkasztással növelhetők a városi zöldfelületek (akár falra futtatható növények telepítésével) a mikroklíma is javul a kerületben. A projekt illeszkedik a Klímavédelmi Kabinet céljaihoz, amelyek: a kerületben a gyalogos- és kerékpárbarát közterek kialakítása, a légszennyezés visszaszorítása, az energiapazarlás csökkentése, a zöldfelületek minőségi növelése és a fenntartható szemléletformálás.

A XVIII. kerület mind területe (negyedik), mind népességszáma (ötödik) alapján a legnagyobb fővárosi kerületek közé tartozik. Budapest egyik külső kerülete, mely az egykor két önálló településrész, Pestszentlőrinc és Pestszentimre egyesítésével jött létre és kapcsolódott 1950-ben a fővároshoz. A kerület elsősorban lakóövezeti, kertvárosias jellegű (néhány fontos lakóteleppel kiegészülve), mivel a lakásállomány közel 70%-a családi ház. A kerület lakossága az elmúlt években meghaladta a 100 ezer főt.

A csapadékvíz kezelésének kérdése egyre nagyobb problémát jelent a XVIII. kerületben is. A városiasodás alapvetően változtatta meg egy adott terület vízgazdálkodási jellemzőit, hiszen a városi területeket egyre inkább beborítják az át nem eresztő felületek, burkolatok, mint például tetők, utcák, járdák és parkolók. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy a heves esőzések alkalmával a lezúduló nagyobb tömegű csapadékvíz ezeken a felületeken képtelen beszivárogni a talajba, megnövelve ezáltal a villámárvizek kialakulásának kockázatát.

Emellett a kerület bizonyos részein vízzáró talajszerkezettel, magas talajvíz szinttel, valamint csekély párologtatási kapacitással találkozhatunk, aminek következtében a csapadék itt sem tud kellő mértékben elszikkadni, elszivárogni, így növelve a belvizes területek kialakulásának lehetőségét.

A csapadékvíz-elvezetés, illetve a lehulló csapadék helyben történő hasznosítás (vízhiányos, szárazabb időszakok esetében) kérdésének megoldása céljából az Önkormányzat örömmel vette a LIFE in Runoff – Klímaadaptáció a városi vízgazdálkodásban témájú, EU-s támogatottságú pályázatban való részvételi lehetőséget. Kiemelt célja közé tartozik, hogy a várhatóan növekvő hatások és a burkolt felületekből adódó magas érzékenység miatt a villámárvizeket és elöntéseket a jövőben kiemelten kezelje, visszaszorításukra – különböző klímaadaptív, zöldinfrastruktúrális megoldások felhasználásával – további adaptációs stratégiákat dolgozzon ki és valósítson meg.