Hogy került bele Erzsébetváros a Városi Eső projektbe?

A LIFE in RUNOFF, magyarul LIFE VárosiEső projekt vízgyűjtő területenként, illetve három különböző domborzatú és beépítettségű kerületben vizsgálja a klímaváltozás miatt megnövekedett villámárvizek okozta károk enyhítésének, megelőzésének lehetőségeit.

Erzsébetváros,mint belvárosi, sík és sűrűn beépített kerület, kiválóan kiegészíti a jóval kevésbé beépített, és eltérő domborzattal rendelkező XII. és XVIII. kerületeket. Szenny- és csapadékvíz-elvezetés szempontjából a Ferencvárosi Szivattyútelep vízgyűjtő területéhez tartozik, amely az érkező vizeket a Központi Szennyvíztisztító telepre juttatja.

Miért a Klauzál téri csarnok?

A helyszín kiválasztása a kerületi épületek vizsgálatával szakértői egyeztetéssel (Budapesti Műszaki Egyetem és a Trinity Enviro Kft. szakembereivel együtt) történt. A Vásárcsarnok legfőbb előnye, hogy tetőfelülete jóval nagyobb a többi szóba jöhető épületénél, így esővízének összegyűjtésével lehet a legnagyobb hatást elérni, illetve nagy volumenű esővíz gyűjtése és felhasználása a méretgazdaságosság miatt hatékonyabb. További előny, hogy a beruházáshoz nem kell átépíteni a közműhálózatot (más projektelemek esetében a közművek meghiúsítják vagy megdrágítják az építést (pl. Budapest XII. Kerület Hegyvidék Önkormányzatának tervezett beruházása esetén a jelentős, 100 milliós költségigényű közműkiváltás). A Klauzál téri Vásárcsarnok tetőszerkezetéről összefolyó, elválasztott rendszerben gyűjtött csapadékvíz tárolása és többek között öntözési célra történő felhasználása iránymutatást adhat a Budapest területén bizonyára számos, hasonló épület esetében a csapadékvíz részbeni tárolására és felhasználására.

Miért fontos a hirtelen lezúduló csapadék késleltetése a csatornarendszerbe kerülés előtt?

A városban előforduló villámárvizek oka rendszerint az, hogy a közcsatornába egyszerre nagy mennyiségű csapadék kerül egy hirtelen lezúduló esőzés alkalmával, amelyet a csatornarendszer egyszerre nem tud elvezetni, mert nem ilyen mennyiségre lett tervezve.

Az elöntéseken túl a hirtelen lezúduló víz közterületeket és közműveket rongálhat meg, valamint alacsonyabb hatékonyságú szennyvíztisztításhoz vezethet nemcsak az esőzések időtartama alatt, de akár hetekre felboríthatja a szennyvíztisztító telep biológia működését. A nagy tetőfelületekről összegyűjtött esővíz tárolása csökkenti az egyesített csatornarendszer terhelését és a vezetékes ivóvíz felhasználását a heves esőket követő száraz időszak alatt.

Mi történik a felfogott csapadékvízzel?

A tartályba kerülő esővizet többszörös (mechanikai, kémiai) tisztítás után szivattyú segítségével  kerül az Erzsébetváros Kft. locsolóautóiba, amelyek ezután a környező zöldfelületek öntözésére használják. A tartály felső részénél lévő túlfolyó biztosítja, hogy ha megtelik, a felesleg a csatornába kerüljön. Így gyakorlatilag a csatorna terhelése az itt eltárolt víz mennyiségével csökken.

Mennyi locsolásra elég egy tartály víz?

A locsolóautók kapacitása egy köbméter, így a közel 60 köbméteres tartály 60 fordulóra elég. Az autót nagyjából hatszor töltik fel naponta, vagyis a tartály – aszályos időszakban – mintegy 10 napnyi locsoláshoz elegendő csapadékvízzel tudja kiváltani az ivóvizet.

Mennyi ivóvizet lehet kiváltani évente az esővízgyűjtő tartállyal?

A tartály a Vásárcsarnok tetőfelületének feléről, illetve a Klauzál tér 11. Társasház tetőfelületeiről, mintegy 1750 m²-ről gyűjti a vizet. Ekkora tetőfelületre évente kb. 850-1000 m³ csapadék hullik. Mindazonáltal a tartály ennél kevesebb vizet tud majd tárolni, mert 35 mm-t meghaladó csapadék esetében a tartály megtelik és a többlet a csatornába távozik. Továbbá mivel télen nincs locsolás, a téli időszakban hulló csapadékból legfeljebb 35 mm-nyit lehet felhasználni. A projekt egyik célja éppen az, hogy kiderüljön, hogy a gyakorlatban mennyi esővizet lehet felhasználni egy ilyen tartály segítségével.

Mennyi idő alatt térül meg a beruházás?

A projekt, és így a beruházás fő célja, hogy megvizsgálja a klímaváltozás miatt egyre intenzívebb budapesti csapadékok által okozott problémák – elöntési károk, közművekben okozott károk szennyvízkezelési problémák – csökkentési lehetőségeit és a csapadék helyben tartásának és felhasználásának lehetőségeit a „szivacsváros” koncepció szellemében. A projekt tapasztalatait felhasználva – Budapesten és máshol – kiépülhet egy olyan rendszer, ami hozzájárulhat a fent felsorolt, feltehetően sok milliárdos nagyságrendű károk elkerüléséhez, és a csapadékvíz hasznosításával hozzásegítheti Budapestet, hogy választ adjon az egyre szélsőségesebb csapadékeloszlás okozta kihívásokra. Azaz a projekt hosszú távon és budapesti (Európai Uniós) szinten tud megtérülni.

Mennyi energiát használ fel évente a szivattyúk működése?

Egy m³ víz mozgatása kb. 0,1-0,15 kWh óra energiát igényel, így 1000 m³-rel számolva kb. évi 100-150 kWh óra energiafogyasztással lehet számolni. Ugyanennyi víz eljuttatása a parti szűrés kutakból a víztározókon át a tűzcsapokhoz kb. 3-4-szer ennyi energiát igényel. Ha pedig pl. a 3-5 km-re lévő nagyobb víztározóból vagy felszíni víztestből kisméretű tartályautókkal szállítanák a vizet Erzsébetvárosba, az kb. 30-70-szor annyi energiát igényelne.

Miért nem lakossági víztakarékos eszközök használatának támogatására pályázott az Önkormányzat?

A LIFE program rendszerszintű, hosszú távú, újszerű megközelítésű és ökológiai szemléletű projekteket támogat. A LIFE pilot projektek célja többek közt olyan módszerek kipróbálása, melyeket jelenleg támogatás nélkül nem lenne érdemes megvalósítani (pl. gazdasági okok miatt), de a klímaváltozás miatt a jövőben nagyon fontosak lehetnek, és a projekt tapasztalatai alapján hatékonyabban lehet majd alkalmazni őket. Lakossági víztakarékos eszközök támogatása csak a projektek költségvetésének kis részét képezheti. Ilyen a VárosiEső LIFE projektben is van: a társasházak 300 l-es esővízgyűjtő edényeket igényelhetnek. Közvetlenül ivóvíz megtakarítására használható eszközök támogatása nem illeszkedik a projekt céljaihoz, ezért az nem került bele a projektbe.