…amiről feltétlenül tudnod kell.

Az alábbiakban 7, városban is használható esővízkezelő zöld megoldással ismerkedhetünk meg. A lista első három és a hetedik eleme sokszor központi (értsd kormányzati vagy helyi önkormányzati, azaz politikai) döntés vagy beruházás eredménye, ténylegesen csak az első pont az, amit magánberuházásból reálisan nem tudunk megvalósítani. Az összes többi elem azonban mind olyan, amivel kertes házak, vagy akár társas házak is élhetnek.

Fontos megjegyezni, hogy bár egy-egy elem telepítésével elérhető hatás látszólag csepp a tengerben, a tömeges telepítés összeadott hatása már városi szinten is jelentős lehet. Vagyis minél többen telepítenek ilyen megoldásokat, annál jobb lesz a város esővízkezelés képessége.

Nézzük akkor a hét zöld megoldást:

1. A meglévő zöldterületek megtartása (vagy bővítése)

A városok legfontosabb feladata a meglévő zöldterületek megtartása vagy amennyiben erre lehetőség adódik, azok bővítése. Bár most kifejezetten esővíz-kezelési szemszögből közelítjük a megoldásokat, a zöldfelületek nem pusztán az esővízelnyelésben játszanak szerepet. Jelentős a szerepük

  • a porszemcsék kiszűrésében, vagyis a levegőminőség javításában, valamint

  • segítenek megelőzni a városi hőszigetek kialakulását, amikor az épületek között reked a felforrósodott aszfaltról felfelé áramló hő. Lényegét tekintve a meleg napokon hűsítik a várost. Ennek drámai érzékeléséhez elég kánikulában besétálni egy fásított utcába egy olyan térről vagy utcáról, ahol nincs zöldfelület.

  • Ezen felül a zöldfelület az általános közérzetre is pozitív hatással van. Betegeknél még a gyógyulást is segíti, ahogy azt több kutatás is kimutatta. Nem véletlenül próbálják egyre több városban összekötni a természetet az egészségügyi intézmények tevékenységével.

  • Végül, de nem utolsó sorban jelentős a rekreációs szerepe. Gondoljunk csak a Margit-szigetre nyáron. Piknikek, szabadidős tevékenységek, társasági összejövetelek, mind szerves részét képezik annak, ahogyan a lakók a parkokat és zöld felületeket használják.

2. Vízelvezető árkok építése

Ezek olyan sekély, többnyire út mellé telepített árkok, amelyek vezetik, tárolják és lassan szikkasztják az esővizet, ezzel tehermentesítve a csatornahálózatra eső terhelést. Alapvetően négyfajta árok létezik, amelyek kialakításukban és képességeikben némileg különböznek ugyan, de a lényegüket tekintve ugyanazt a funkciót látják el. Mégis a helyi környezettől és lehetőségektől függően valamelyik ároktípus kívánatosabb lehet, mint a másik, feltéve, ha pénztárcánk engedi.

  • A leggyakoribb ilyen árok a klasszikus füves árok (grass swale). Vonzó a relatíve olcsó kialakítása, miatt. És még ha szerényen is, de valamelyest szűri a szennyeződésektől az esővizet.

  • A szikkasztó árok (infiltration swale) tulajdonképpen egy „gáttal” rendelkező füves árok, ami ideiglenesen tárolni is tudja a vizet. Ennek megfelelően mindent tud, amit a füves árok, de szikkasztásban és ülepítésben jobb. Az ára viszont a gátja miatt magasabb.

  • A bioárok (bioswale) bár bioretenciós elven készül. A szikkasztást és az esővíz szűrését speciális föld, egy áteresztő réteg, egy kavicsos rétegbe ágyazott perforált szivárogtató dréncső segíti. Mindez legalább fél méterrel a legmagasabb talajvízszint fölött kell egyen. A kialakítása jóval drágább, ám mind a szikkasztásban, mind az szennyeződések szűrésében az előző megoldásokat felülmúlja.

  • Végül a vizes árkot (wet swale) kell megemlíteni, ami víztűrő, vizenyős területeken is élő növényekkel telepített árok, leginkább olyan helyeken, ahol eleve magas a talajvíz, így az árok töltöttségi szintje sokszor látható.

3. Vízáteresztő burkolatok szélesebb körű használata

  • Először is segít helyreállítani a burkolat alatti természetes hidrológiai egyensúlyt, miközben az esőviz egy részét is meg tudja tartani és lassan a talajba tudja szivárogtatni.

  • Mivel a városi elöntések legtöbbször nem csak a helyben leesett, hanem az odafolyó csapadék következményei, az ilyen áteresztő burkolatokkal megtámogatott helyi esővízkezelés olyan helyeken, ahol muszáj nagy felületen burkolatot használni (pl. parkolóknál) kifejezetten előnyös lehet, mert több vizet tart meg helyben, így az innen elfolyó csapadékvízzel kevésbé terhel más területeket. Vagyis máshol akár nagyobb költséggel járó esővíz-kezelési beruházásokat is feleslegessé tehet.

  • Segít abban, hogy a fel nem fogott esővíz ne melegedjen fel annyira, mint egy nem áteresztő aszfalt esetében, így csökken a környező folyók vagy tavak élővilágára rótt terhelés (már ahol a városi esővíz ilyen vízgyűjtőkbe folyik).
  • Végül segítheti a csapadékvíz valamilyen szintű megszűrését a város szennyeződésektől. Ez különösen igaz, ha a fenti képhez hasonló, növényekkel beültetett áteresztő burkolatról van szó.

4. Vízgyűjtők telepítése / víztározó ciszternák építése

Bár komolyabb víztározók / ciszternák építtetése valószínűleg központi vagy helyi önkormányzati hatáskör, kisebb vízgyűjtőket bárki használatba helyezhet. Nézzük mik a legfőbb előnyei az eszköz telepítésének:

  • Ez talán a legalacsonyabb költségű esővíz-kezelési mód, ami mindenki számára elérhető, és segít az esővíz visszatartásában. Ezzel nem csak tehermentesítjük a szennyvízcsatornát (ami hosszú távon olcsóbb szennyvízkezelést jelen), de még a városi elöntések csökkentésében is segítséget nyújt. Minél többen telepítenek ilyen eszközt, annál nagyobb a hatás. Mivel alapvetően a megoldással a tetőkről lefolyó vizet gyűjtjük össze, és a tetőfelület a beépítettségi jellemzőktől és az utak szélességétől függően kb. a város összfelületének 20-35%-a, könnyen belátható, hogy ez az esővízkezelés egyik legköltséghatékonyabb módja, mivel relatíve nagy területet fedhet le a vízgyűjtés. Ugye ne feledjük, hogy ez a víz mind a csatornába folyna.

  • A előző pont miatt segít a városi infrastruktúrák és magánvagyonok megvédésében. Nem csak arról van szó, hogy csökkentik az elöntések számát vagy méretét, de arról is, hogy egy váratlanul nagy hozamú csapadék esetén a vízgyűjtök miatt csökken a lezúduló víz mennyisége, amivel egyidejűleg csökken az eróziós kár is.

  • Az esővízgyűjtők legnagyobb előnye, hogy az összegyűjtött esővíz később felhasználható. Ugyan ivóvízként nem, de öntözésre, és egyéb olyan tevékenységekhez, amihez szürkevíz is elegendő, később bármikor elhasználható. Ezzel csökkenteni tudjuk a vízszámlánkat, hiszen így nem kell a drága pénzért vásárolt ivóvizet ilyesmire pazarolni.

  • Végül pedig az esővíz sokkal jobb a növényeknek, mint az ivóvíz. Egyrészt lágyabb, másrészt nem tartalmaz klórt.

5. Zöldtetők telepítése

Zöldtető alatt növényzettel telepített tetőkről beszélünk. Tulajdonképpen ez kísérlet arra, hogy helyettesítsük az épület által elvett területet a természet számára. Alapvetően két típusú zöldtető létezik: 1) az alacsony fenntartási igényű (extenzív) zöldtető, és 2) a teljes gondozást, öntözést igénylő (intenzív) zöldtető. Teljes kerti funkcionalitást és esztétikai értéket csak az intenzív zöld tetők tudnak nyújtani, az extenzív variánsoknál a növényválaszték a szárazságtűrő növényekre korlátozódik. Zöldtető kialakítható a legtöbb épület tetején. Bár azt gondolhatjuk, hogy ez a lapostetős épületek játéka, és nyilván ott valóban tágabbak a lehetőségek is, ma már egyre több a nyeregtetős megoldás is, így az sem kizáró ok, ha ilyennel rendelkezik a lakóházunk. A zöldtetőre is igaz, ami a vízgyűjtőkre: egy zöldtető nem csinál városi erdőt. De sok zöldtető együttes hatása meglepően jelentős. A zöldtető előnyei röviden:

  • Természetesen a zöld tető is alkalmas arra, hogy segítse az esővíz visszatartását, hiszen a kert és a kert nővényei is meg tudjan tarani jelentős mennyiségű vizet (nyilván a kert kialakításának és méretének függvényében).

  • A zöldtetőre is igaz továbbá, hogy csökkentik a városi hősziget hatást. Most, hogy a modellszámítások alapján az extrém meleg napok száma már középtávon is nagyjából duplázódik, ennek a jelentősége nem elhanyagolható. Ezzel együtt a tető hőfokát is csökkenti, és a városi átlaghőmérséklet is pozitívan befolyásolja. Már ha pozitívnak számít kánikulában pár fokos csökkenés.

  • Mivel a zöldtető kiváló hőszigetelő, nyáron akár 20 fokkal is csökkenhet a tető felszíni hőmérséklete, télen pedig jelentősen melegebb lesz, az épület hűtése és fűtése is költséghatékonyabbá válhat. Természetesen ez szigetelés kérdése is, de a most rendelkezésre álló adatok alapján a zöld tető biztosan csökkenti a nyári légkondícionálók üzemelési költségét, ami sokszor a tetőről áramló hő miatt lesz még magasabb.

  • A szigetelés azonban nem áll meg a hőnél. A zöldtetők jelentősen jobbak a hangszigetelésben is. Segítenek elnyelni a városi zajokat, különös tekintettel az alacsony-frekvenciás dübörgő közlekedési hangokra.
  • A levegőminőség javulása is mindenképpen ide sorolható. A tetőkertek segítenek a por és a szmog megtelepítésében, amivel a város üvegházhatású gázkibocsátása összességében csökkenthető.
  • A zöldfelületek általános közérzetjavító hatása megkérdőjelezhetetlen. A zöldtető sokféle állatot (rovarokat, madarakat, stb.) vonz, így kellemesebb élmény lesz a városi környezet is, hiszen mégis közelebb érezzük magunkat a természethez.
  • A zöldtető kultúra terjedésével egy új trend, a fenntartható a városi mezőgazdaság is támogatást kaphat. A zöldtetőkön ugyanis akár zöldséget vagy gyümölcsöket is termeszthetünk.
  • Az esztétikai hozzáadott értékről már ne is beszéljünk…

6. Esőkertek telepítése

Ezek többnyire mélyen fekvő területek, a víz folyási irányában telepítve, különböző szárazság és nedvességtűrő növényekkel beültetve. A kialakításuk lehetővé teszi, hogy az esővizet összegyűjtsék, és 1-2 nap alatt elszikkasszák. Ilyeneket kerttel rendelkező épületekben, házakban ki lehet alakítani.

  • Ugyan fenntarthatósági szempontból talán nem ez a legfontosabb, de fontos tudni, hogy az esőkertek csökkentik a szúnyogpopulációt. Ennek oka, hogy összegyűjtik, és elszikkasztják azt a vízet, ami máshol megállna, és amiben a szunyogok szaporodni tudnának. Ha mársért nem, már csak ezért megéri ilyet telepíteni.
  • Természetesen az esőkertek alapvetően az esővíz megfelelő visszatartását és lassú szikkasztását segítik. Ezek kívül megakadályozzák, hogy akár a saját ingatlanunkban, akár a tőlünk kifolyó víz okán (is) valahol máshol elöntés alakuljon ki, de legalábbis csökkentik ennek kockázatát.

  • Mivel az esőkert megfogja, visszatartja, és lassan szikkasztja az esővizet, a kertünk földjében tovább marad víz, ami csökkenti a locsolás szükségességét. Vagyis nem kell ivóvizet pazarolni a locsolásra. Ha ezt esővízgyűjtő tartállyal vagy tartályokkal együtt használjuk, még jelentősebb lehet a megspórolt víz mennyisége.

  • Az esőkertet általában mélygyökerű, helyi flórával szokták beültetni, ami bírja a strapát. Ezek sokszor rengeteg hasznos madárnak, lepkéknek és rovaroknak (köztük beporzóknak) nyújtanak élőhelyet vagy éppen vadászterületet, így sok kártevőt, amelyek monokulturális helyenek élnek meg jól, kiszorítanak.

7. Bioretenciós kertek telepítése

A bioretenciós kertek valójában esőkertek egy kis plusz mérnöki furmánnyal fűszerezve. Ezeknél az első rétegként egy speciálisan beszivárgásra optimalizált földréteget, ami alá vízmegtartás céljából kialakított kavicságy kerül. Ezen felül a kavicságyban a vízszint szabályozására plusz vízelvezető van alattuk, ami a kert határain kívülre folyatja egy bizonyos szint feletti, a növények szempontjából már soknak számító többlet vizet. A vízelvezető tulajdonképpen egy kiálló cső a kertben, ami lefolyóként funkcionál amint túl magasra emelkedik a vízszint. A bioretenciós kertekre tulajdonképpen egy magasabb szintű esőkertként kell gondolni, ahol pontosabban beállíthatók olyan célok, mint a szennyeződések kiszűrésének mértéke, a talaj telített vízvezetőképessége, vagy a telepített növények egészséges környezete. Ezt leszámítva pozitív hatásában megegyezik az esőkertekkel.

Remélhetőleg ez az összefoglaló segített átfogóbb képet adni a városi vízkezelés zöld megoldásait illetően.