A Városi Eső projekt keretében 2024. szeptember 8-11-e között egy lyoni szakmai tanulmányúton vehettek részt a partnerönkormányzatok képviselői.

Az előző tanulmányutaktól eltérően most az elsődleges szempont a helyi szabályázási környezet, a stratégiaalkotás és az intézményi működés megismerése volt két intézménynél – a Rhone-Földközi-tenger-Korzika Vízügyi Hatóságnál (Agence de l’Eau Rhone Méditerranée Corse), valamint a Lyon Agglomerációs Önkormányzatánál (Métropole de Lyon) .

Ezen kívül kettő vízgazdálkodási jó példát is megnéztünk helyszíni látogatásokon a Jardin Jacob Kaplan és a Rue Garibaldi városrészeken, melyek során a delegációhoz csatlakozott az ADOPTA szakmai szervezet elnöke is. Az ADOPTA vízgazdálkodási témák körül nyújt szakmai támogatást önkormányzatoknak, beruházóknak, tervezőknek, kivitelezőknek és egy közös platformot biztosít Franciaországban a fenntartható, környezetbarát és reziliens vízgazdálkodási módszerek kidolgozására.

Rhone-Földközi-tenger-Korzika Vízügyi Hatóság

Franciaországban 6 vízügyi hatóság működik, a vízgyűjtő területeknek megfelelően. A vízügyi hatóságok állami szervezetek, melyek pénzügyi autonómiával rendelkeznek: költségvetését az adott vízgyűjtő területén beszedett, minden fogyasztót érintő vízdíjak alkotják.

Feladatuk egyrészt a vízgyűjtő területet érintő, vízgazdálkodási fő irányvonalak meghatározása, másrészt a beszedett vízdíjak közvetlen visszaforgatása vízgazdálkodási támogatásokra, beruházásokra. A szervezet érdekképviseleti mechanizmusok útján, demokratikusan, parlement-szerűen működik: 6 évre szavazzák meg a vízdíjak mértékét és a fő fejlesztési irányokat.

Jelenleg a fő irányvonalak a természetes vizek védelme és visszaállítása, a klímaadaptáció támogatása, valamint a városi természetalapú megoldások alkalmazása vízkezelésben.

Fő tanulságok:

  • a vízgyűjtő szintű szemlélet

  • az átfogó stratégiaalkotás

  • a vízdíjak visszaforgatása vízgazdálkodási projektekre

  • az állami szintű elköteleződés de mégis decentralizált vízgazdálkodás

Lyon Agglomerációs Önkormányzata

A szervezet 59 településből áll és bizonyos, az egész területre kiterjedő feladatokat – pl. építési szabályzat, vízgazdálkodás, közlekedés – ezen a szinten kezelnek.
A főépítészi részleggel („Tervezési és területi stratégia igazgatóság”) és a vízgazdálkodási részleggel találkoztunk, és első sorban a csapadékvízkezelést érintő szabályozási módszereket ismertük meg. Alapvetően hasonló szabályozási eszközökkel dolgoznak, mint a magyarországi települések, azonban ezek szigorúbbak, átfogó szemléletmódúak és elkötelezettebbek a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás terén.

Jó példák
  • A beépíthetőséget meghatározó zöldfelületi mutató (Coefficient Pleine Terre), amely a telkeken kötelező talajkapcsolatos zöldfelületek méretét határozza meg. Ez a sűrűn beépített területen 10%-tól, a kertvárosi részeken 50%-ig terjed, továbbá a zöldfelületeknek minimum 4×4 m-nek kell lennie – ezzel szemben Magyarországon a zöldtetők vagy gyeprácsos parkolók is beszámíthatók valamilyen százalékban, így ki lehet kerülni az igazán értékes, 100%-ban talajkapcsolatos felületeket.

  • Vízvédelmi övezetek létrehozása ártereken, felszíni kisvízfolyások mentén, értékes talajvízrétegek területén: mélygarázs tiltása, védősáv meghatározása a beépített részektől, teljes építkezés tiltása.

  • A vízvisszatartás mértékének meghatározása adott méretű csapadékra, adott környezetre, az elhelyezkedéstől függően 30 éves (45 mm) csapadékra vonatkozóan – pl. a magasabb területeken nagyobb a vízvisszatartás kötelezettség. A megoldások szigorú ellenőrzése az építési engedélyek kibocsátásakor, az engedély teljes megtagadása ha nem megfelelő felmérés és tanulmány készült, kifejezetten kockázatos területeken oktatás és műszaki támogatás a tulajdonosknak, beruházóknak.

  • Az előírások megszegése lehet pénzügyi büntetés, bontási kötelezettség, de akár börtönbüntetés is!

  • Az előírások megszegése lehet pénzügyi büntetés, bontási kötelezettség, de akár börtönbüntetés is!
Fő tanulságok
  • Az agglomeráció-szintű gondolkodás

  • a szakirodák együttműködése (vízgazdálkodási részleg adja a szakmai hátteret a főépítészi részlegnek ebben a témában pl. településfejlesztési tervek, szabályozások, építési engedélyek kapcsán)

  • A szigorú szabályozás

  • valamint az is, hogy az alap eszközök már megvannak nálunk is, azonban ezeken bőven lehet szigorítani

Jardin Jacob Kaplan

A sűrűn beépített városrészben egy rozsdaövezet-fejlesztésként magánberuházásokból épülő társasházak között vásárolt ingatlant és alakított parkká az önkormányzat – a társasházak megépülését csak ezzel a feltétellel engedélyezte.

A park melletti iskola alatt 100 m3-es ciszterna található, ahol a kisebb csapadékot (15 mm) tárolják és újrafelhasználják későbbi öntözésre és a parkban lévő szökőkút működtetésére. A park területén hatalmas szikkasztó sávok találhatók (zöld+kavicsos), ahova a környező társasházak tetőiről vezetik a nagy csapadékvizet (20 éves átlag, 60 mm), mely 3 nap alatt elszikkad. Emellett felszíni medencéket létesítettek elárasztható területekként, ahova a kavicsos sávból vezetik a vizet. A 20 éves átlagnál nagyobb csapadékesemény esetén a túlfolyón keresztül a közcsatornába jut a csapadékvíz.

A sűrűn beépített városrészben egy rozsdaövezet-fejlesztésként magánberuházásokból épülő társasházak között vásárolt ingatlant és alakított parkká az önkormányzat – a társasházak megépülését csak ezzel a feltétellel engedélyezte.

A park melletti iskola alatt 100 m3-es ciszterna található, ahol a kisebb csapadékot (15 mm) tárolják és újrafelhasználják későbbi öntözésre és a parkban lévő szökőkút működtetésére. A park területén hatalmas szikkasztó sávok találhatók (zöld+kavicsos), ahova a környező társasházak tetőiről vezetik a nagy csapadékvizet (20 éves átlag, 60 mm), mely 3 nap alatt elszikkad. Emellett felszíni medencéket létesítettek elárasztható területekként, ahova a kavicsos sávból vezetik a vizet. A 20 éves átlagnál nagyobb csapadékesemény esetén a túlfolyón keresztül a közcsatornába jut a csapadékvíz.

Fő tanulságok

  • az építési engedélyezések szigorú feltételekhez kötése az önkormányzati beruházások támogatásához

  • A csapadékvíz komplex kezelése

  • A lakossági félelmek áthidalása (gyerekek fulladásveszélye)
  • A beruházás sikerességét (életkörülmények javítása) az ingatlanárak növekedése is tükrözi

Rue Garibaldi

Többsávos sugárút fejlesztése valósult meg, ahol az autóforgalom területének egy részét visszaadták a gyalogosoknak, kerékpárosoknak, zöldfelületnek. A járdáról és a bicikliútról a zöldsávba (fasorral) vezetik az esővizet, a buszsávról a sugárút alatti, már nem használt aluljáróban tárolják a csapadékot és újrafelhasználják gyökérzónás csepegtetőrendszerrel történő öntözésre és a járdák takarítására.

Kutatások és vizsgálatok alapján a zöldsávba vezetett vízből származó szennyeződéseket a talaj felületi rétege megszűri, csak ezt kell cserélni – ezért később fejlesztett helyszíneken már az autóútról is a zöldsávba vezetik a csapadékvizet!

A fákon dendrológiai mérőműszerek segítségével mérik a csapadékvízszikkasztás hatását (növekedés, evapotranszpiráció monitoringja).

Fő tanulságok

  • Nem kell félni a csapadékvíz zöldfelületre vezetésétől még autóforgalom esetén sem

  • Fontos a meglévő, kifejlett fasor életkörülményeinek javítása

  • A meglévő, de kihasználatlan infrastruktúrában rejlő lehetőségek megtalálása, új funkció biztosításával