Sokáig a városainkat úgy terveztük, építettük, mintha a víz legfőbb tulajdonsága az lenne, hogy problémát okoz. Elvezetni, eltüntetni, csatornába zárni – ez volt a válasz az esőre. Csakhogy a klímaváltozás egyre világosabban mutatja meg ennek a gondolkodásnak a határait: hirtelen lezúduló záporok, elöntések, majd hosszú, forró és száraz időszakok követik egymást. A város egyaránt szenved a túl sok és a túl kevés csapadéktól.

A vízérzékeny tervezés erre a helyzetre kínál új szemléletet. Nem egyetlen műszaki megoldást jelent, hanem egyfajta gondolkodásmódot: azt, hogy a csapadékvízre nem problémaként, hanem erőforrásként tekintünk, és igyekszünk azt helyben tartani, lassítani, tisztítani és hasznosítani a városi szabadtereken

A Zöldinfrastruktúra füzetek harmadik kötete részletesen bemutatja, miért vált elkerülhetetlenné ez a szemléletváltás. A burkolt felületek növekedésével a természetes vízkörforgás felborult: míg egy növényzettel borított területen az eső nagy része elszivárog vagy elpárolog, addig a városban percek alatt a csatornában köt ki. Ez nemcsak az elöntések kockázatát növeli, hanem fokozza a városi hősziget-hatást is, hiszen eltűnnek azok a felületek, amelyek párologtatással hűtenék a környezetet.

A vízérzékeny tervezés célja éppen ennek a folyamatnak a megfordítása. A kiadvány szerint a megoldás a kék-zöld infrastruktúrában rejlik: zöldfelületek és vízgazdálkodási elemek összekapcsolt rendszerében. Ide tartoznak az esőkertek, a szikkasztóárkok, a zöld- és kéktetők, a vízáteresztő burkolatok, a nyílt vízlevezető vápák vagy akár a víztározásra alkalmas közterek is. Ezek az elemek külön-külön talán apróságnak tűnnek, de rendszerként képesek érdemben csökkenteni a csapadékcsúcsokat és javítani a városi klímát.

A Zöldinfrastruktúra füzetek 3. részének egyik fontos üzenete, hogy nincs mindenhol egységesen alkalmazható jó megoldás. Más eszközök működnek jól egy sűrűn beépített belvárosi környezetben, és mások egy kertvárosban vagy egy lejtős hegyvidéki területen. A tervezés során figyelembe kell venni a talaj típusát, a talajvízszintet, a burkolt felületek arányát és a csapadékvíz szennyezettségét is. Vannak helyek, ahol a szikkasztás az ideális, máshol inkább a késleltetés, a párologtatás vagy a tározás kap hangsúlyt.

A vízérzékeny tervezés nemcsak műszaki vagy környezeti kérdés, hanem társadalmi is. A víz jelenléte – patakok, vízfelületek, hűsítő terek formájában – javítja a városi életminőséget, csökkenti a hőhullámok egészségügyi kockázatait, és vonzóbbá teszi a köztereket. A víz újra a városi élet része lehet, nem pedig láthatatlanul elvezetett teher.

A kiadvány üzenete egyértelmű: a jövő városai nem akkor lesznek biztonságosabbak, ha még több csatornát építenek, még gyorsabban evezetik a csapadékot, hanem akkor, ha megtanulnak együtt élni a vízzel. A vízérzékeny tervezés ehhez ad szemléletet, eszközöket és – talán a legfontosabb – iránytűt.

Zöldinfrastruktúra füzetek

A Zöldinfrastruktúra füzetek egy olyan kiadványsorozat, amely a városok zöldebb, élhetőbb és klímareziliensebb működéséhez ad gyakorlati útmutatót. A sorozat célja, hogy közérthető módon mutassa be azokat a megoldásokat – a csapadékvíz-gazdálkodástól a zöldfelületek fejlesztéséig –, amelyek segíthetnek alkalmazkodni a klímaváltozás városi hatásaihoz.

A füzetek elsősorban szakembereknek és döntéshozóknak készültek – várostervezőknek, önkormányzati munkatársaknak, tájépítészeknek –, de nyelvezetük és példáik miatt a város iránt érdeklődő lakosok számára is jól érthetők. A kiadványok hazai és nemzetközi jó gyakorlatokat mutatnak be, miközben hangsúlyozzák: nincs minden helyzetre egyetlen recept, a megoldásokat mindig a helyi adottságokhoz kell igazítani.

A sorozatot Budapest Főváros Önkormányzata gondozta, a kiadást a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. végezte.

A füzetsorozat harmadik kiadványának célja bevezetést nyújtani a városi környezet alakításában résztvevő szereplők (tervezők, döntéshozók és beruházók) számára a fenntartható csapadékvíz-gazdálkodás lehetőségeibe és eszközrendszerébe. A kiadvány bemutatja a csapadékvíz-elvezetés jelenlegi helyzetét és a jogi környezetet, rövid ismertetést nyújt a különböző műszaki megoldásokról, valamint megvalósult projekteken keresztül szemlélteti a gyakorlati alkalmazást.