Letölthető dokumentumok.
Konzorcium
A VárosiEső projekt legfrissebb (hatályos) arculati kézikönyve. A kézikönyv kitér a logók, fontok, színek, stb. használatára. A konzorciumi partnerek vizuális útmutatója a program keretein belül készített anyagokhoz.
Budapest Főváros Önkormányzata
A Zöldinfrastruktúra füzetek 7. része a Városi Eső projekt keretében készült el.
A zöldfelület-gazdálkodás látványos fejlődésen ment át az elmúlt évtizedekben Magyarországon és a világ szinte valamennyi részén. A klímaváltozás és az ökológiai krízis a szakmánk felé irányította a társadalom figyelmét. A városi zöldinfrastruktúra iránti igény évről-évre nő, miközben a szemlélet és a technológia változik. A zöldtetők és zöldhomlokzatok a modern, klímaváltozáskori városépítészet legfontosabb és leglátványosabb technológiái közé tartoznak. Élő és élettelen építőanyagok hibrid rendszerei, az építészet és tájépítészet közös produktumai. Évezredek óta fel-feltűnnek különböző kultúrákban, de tömeges, gyors elterjedésük elsősorban az
elmúlt fél évszázad technológiai fejlődésének köszönhető.
A Zöldinfrastruktúra füzetek 8. része a Városi Eső projekt keretében készült el.
Budapesten egyre szélsőségesebbek lesznek a jövőben a csapadékesemények, gyakoribbak a hosszú száraz időszakok és párhuzamosan az extrém csapadék hozamok is. A talajvíz és a folyók vízszintjének folyamatos csökkenésével mind víz utánpótlás, mikroklíma javítás szempontjából, mind vízgazdálkodási szempontból egyre nagyobb jelentősége van az alkalmazott csapadékvíz-visszatartási megoldásoknak. Egy komplex, szürke és kék-zöld infrastruktúra elemeket tudatosan kombináló tervezési eljárás akár időszakos tározási kapacitások és szikkasztási lehetőségek kialakításával már érzékelhető vízgazdálkodási hatást is ki tud fejteni. Ez az átfogó tervezési megközelítés az úgynevezett „szivacsváros” koncepció.
Budapest, VII. kerület, Erzsébetváros
Csapadékvíz-hasznosítás vízkémiai szakvélemény
Budapest, XII. kerület, Hegyvidék
A1.3. A több elemből kialakított tározó rendszer összesen 30 m3, az úton lefolyó csapadékvíz összegyűjtésére alkalmas. A megfogott csapadékvíz közterületi kis zöldfelületek, pl. ágyások, méhlegelők, fasorok öntözésére használható.
A HungaroMet által készített elemzések bemutatják Budapest éghajlatváltozással szembeni kitettségét modelleredmények napi adatain alapuló éghajlati indikátorok segítségével; irodalmi áttekintést adnak a városi hőtöbblet mérséklésének lehetőségeiről; és három különböző adaptációs lehetőségre (utak és tetők albedójának változtatása, locsolás és öntözés időpontjának változtatása, zöldfelületek arányának és minőségének változtatása) vizsgálnak érzékenységi szimulációkat.
Budapest, XVIII. kerület, Pestszentlőrinc-Pestszentimre
A1. A tervezési feladat az utcaszakasz csapadékvíz terhelésének csökkentése és az itt jelenlevő csapadékvíz helyszínen tartása. Cél még az utca faállományának javítása, valamint a meglévő bejáratok – parkolóhelyek egységesítése.
Az alkalmazott zöld megoldások: folyókák a Halomi és a Drávafok utcához a csapadékvíz mennyiségének szabályozására, szikkasztó blokkok a részterületek csapadékvizének elszikkasztására, illetve esőkertek és faárok a párásítás elősegítésére.
A1. A tervezési területen egy 4-6 állásos elektromos töltővel ellátott kavicsgyepes parkoló kerül kialakítása. Jelenleg a terület kihasználatlan, így a megszűnő szilárd burkolat füvesítésével javul az adott terület zöldfelület aránya.
A kavicsgyep egy ökológiai technológia a felszín megerősítésére és különösen alkalmas parkolók kialakítására. A kavicsgyep lehetővé teszi a csapadék egyenletes beszivárgását a talajba, ezáltal hozzájárul a passzív árvíz megelőzéshez, mivel mentesíti a csatornahálózatot és táplálja a talajvizet.
Trinity
C.3 akció – Városi csapadékvíz lefolyás modellezése
D.C3.2 Demonstrációs tevékenységek koncepciójának
kidolgozása, a paraméterek meghatározása
D.D3.12. A 12. kerületre felépített lefolyásmodellel egy-egy konkrét vizsgálati helyszín esetén becsülhetők a várható terhelések (csapadék-lefolyás), illetve számíthatók a tervezett beavatkozások várható hatásai (lefolyás-csökkentés, vízvisszatartás stb.). A kerületre felépített modellel összesen 8 helyszínre különböző csapadék terhelésekre és tározók esetén különböző tározótérfogatokra végeztünk szimulációs vizsgálatokat, majd tározók esetén értékeltük a tározó elöntés-csökkentő hatását.
