A nyári zivatarok látványa egyszerre lehet gyönyörű és ijesztő egy nagyvárosban. Míg a természet fellélegzik, a városi infrastruktúra sokszor nyög a hirtelen lezúduló víztömeg alatt. A túlterhelt csatornahálózatok, a pincéket és aluljárókat elöntő villámárvizek mindannyiunk számára ismerős képek. De mi lenne, ha ezt a kihívást lehetőséggé formálnánk? Erre több féle megoldás is létezik, az egyik az esőkert.

Mi is az az esőkert és miért kulcsfontosságú?

Az esőkert egy speciálisan kialakított, sekély mélyedésben elhelyezett növényágyás, amelynek célja, hogy a tetőkről, járdákról és más burkolt felületekről lefolyó esővizet összegyűjtse és lassan a talajba szivárogtassa. Ez a megoldás egyfajta természetes szivacsként működik a városi környezetben.

Előnyei messze túlmutatnak a puszta vízkezelésen:

  • Tehermentesíti a csatornahálózatot: Kevesebb víz jut a csatornákba, így csökken a villámárvizek kockázata.

  • Tisztítja a vizet: A talaj és a növények gyökérzete természetes szűrőként működik, eltávolítva a szennyeződések egy részét.

  • Táplálja a talajvizet: Ahelyett, hogy a csapadék a csatornákban veszne el, a talajba szivárogva hozzájárul a talajvízkészletek feltöltéséhez.

  • Növeli a biodiverzitást: Az esőkertekben honos, szárazság- és víztűrő növények élőhelyet biztosítanak a beporzó rovaroknak és más élőlényeknek.

  • Hűti a környezetet: A növényzet és a nedves talaj párologtatása segít enyhíteni a városi hősziget-hatást a forró nyári napokon.

Ezt a szemléletet tükrözi a Fővárosi Önkormányzat által felülvizsgált Radó Dezső Terv is, amely Budapest zöldinfrastruktúra-fejlesztési stratégiájának alapja. A jelentés egyértelműen kimondja, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik legfontosabb eszköze a csapadékvíz helyben tartása és a zöldfelületek növelése. Az esőkertek tökéletesen illeszkednek ebbe a jövőképbe.

Budapest lépéseket tesz, de a közös munka elengedhetetlen

A Főváros már elindult ezen az úton. Több kerületben találkozhatunk kísérleti projektekkel, újonnan kialakított parkokban és köztereken már tudatosan alkalmaznak vízáteresztő burkolatokat és csapadékmegtartó zöld megoldásokat. A változás azonban nem mindig egyszerű. Egy sűrűn beépített városban a zöldítés komoly kihívásokba ütközik: a föld alatt sűrűn futó közműhálózat, a bürokratikus akadályok és a finanszírozás mind olyan tényezők, amelyek lassíthatják a folyamatot. Mégis, a pozitív példák azt mutatják, hogy a szándék megvan, és a fejlődés elkezdődött.

Mit tehetünk mi, hogy a városi eső aranyat érjen?

A városi vízkezelés nem csupán az önkormányzatok feladata. A helyi lakosság, az intézmények és a civil közösségek ereje óriási.

  • Helyi lakosként, ha van egy kis kerted vagy akár csak egy társasházi udvar, már egy kisebb esőkert kialakításával is sokat tehetsz. Tervezéséhez kérd szakértő segítségét vagy nézz utána a jó gyakorlatoknak!

  • Intézményként, vállalkozásként az iskolák, óvodák, irodaházak udvarai kiváló terepet biztosítanak nagyobb esőkertek létrehozására. Egy iskolakertbe integrált esőkert ráadásul kiváló szemléletformáló és oktatási eszköz is lehet a gyerekek számára.

  • Civil közösségként fogjatok össze, és tegyetek javaslatot a helyi önkormányzatnak egy-egy elhanyagolt közterület esőkertté alakítására! Vegyetek részt a közösségi tervezésben és a megvalósításban!

Minden egyes négyzetméter, amely képes befogadni az esővizet, egy lépés egy élhetőbb, zöldebb és a klímaváltozás hatásaival szemben ellenállóbb Budapest felé. Az esőkertekkel a csapadék többé nem probléma, hanem értékes erőforrás, amely életet ad a városnak.

Zöldinfrastruktúra füzetek, Még több információ az esőkertekről a Szivacsváros kiadványban