A városokban a csapadékvíz kezelése egyre fontosabb kérdéssé vált, különösen a globális éghajlatváltozás és az urbanizáció hatására. A burkolt felületek növekedése és az esővíz elvezetésére szolgáló hagyományos rendszerek túlterhelődése miatt szükségessé vált új, fenntartható megoldások keresése. Az egyik ilyen megoldás az áteresztő burkolatok alkalmazása, amelyek segítenek a csapadékvíz helyben történő elszikkasztásában, csökkentve ezzel a hirtelen lezúduló csapadék okozta nehézségeket, károkat.

Mi az az áteresztő burkolat?

Az áteresztő burkolat olyan anyagokból készült, amelyek lehetővé teszik a víz áramlását a burkolat alá, így a csapadékvíz nem a csatornákba, hanem a talajba szivárog, azonban kellő szilárdságot is biztosít a közlekedéshez, parkoláshoz.

Áteresztő burkolatok típusai

Porózus beton: Egy speciális betonkeverék, amelynek mikropórusai lehetővé teszik a víz beszivárgását. Az ilyen típusú burkolatok különösen alkalmasak parkolók, járdák és kisebb közterületek burkolására.

Geokocka: Olyan műanyag hálós rendszerek, amelyek töltőanyagként homokot vagy zúzott követ tartalmaznak. Az alapvető előnyük, hogy jól viselik a nagyobb terhelést, ezért ideálisak forgalmasabb területeken.

Áteresztő térkő: A térkő egy egyszerű, de hatékony megoldás, amelynek hézagai között át tud szivárogni a víz. A térköveket gyakran alkalmazzák kertekben, udvarokban és más kertészeti területeken.

Rácsos burkolat: Ezek a burkolatok a víz lefolyásának lehetőségét biztosítják anélkül, hogy teljesen eltakarnák a talajt.

Az áteresztő burkolatok előnyei

Csapadékvíz kezelés: Az áteresztő burkolatokról nem kell gyorsan levezetni – csatornákba – a csapadékvizet, így csökken a csatornahálózatok túlterheltsége.

Talaj vízmegtartó képessége: A víz beszivárog a talajba, amely segíti a talaj nedvességtartalmának megőrzését és csökkenti az öntözési igényt, javítja a mikroklímát.

Zöldfelületek növelése: Az áteresztő burkolatok lehetőséget adnak a zöldfelületek növelésére, így segítenek a városok hősziget hatásának mérséklésében is. Emellett növelik a biodiverzitást és a városban élők életminőségét, jól-létét is.

Budapest és a burkolt felületek

Budapesten az urbánus fejlődés és az autós közlekedés elterjedése miatt az elmúlt évtizedekben drámaian megnövekedett a burkolt felületek aránya. Az aszfalt- és betonfelületek növekedése nemcsak a csapadékvíz-elvezetési rendszert terheli meg, hanem hozzájárul a városi hősziget hatásához is. A csapadékvíz elvezetésének hagyományos módja, a csatornákba vezetés, nem mindig képes megbirkózni a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű vízzel. Ezért a fenntartható vízgazdálkodás érdekében fontos lenne olyan megoldásokat alkalmazni, mint az áteresztő burkolatok, amelyek segítenek a víz helyben történő kezeléseben.

A burkolt felületek növekedése

A burkolt felületek, mint például utak, parkolók, épületek és egyéb aszfaltozott vagy betonozott területek, folyamatosan növekedtek Budapesten a 20. és 21. század során, különösen az ipari forradalom és a második világháború után. A város gyors urbanizációja, a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és az egyre növekvő népesség igényei mind hozzájárultak ehhez a folyamathoz.

A Fővárosi Önkormányzat és a Budapesti Városvédő Egyesület által végzett kutatások szerint 1970 és 2020 között a burkolt felületek aránya drámaian nőtt. Az 1970-es évek végén a burkolt területek aránya a fővárosban körülbelül 55-60% volt, míg 2020-ra ez az arány 70%-ra emelkedett. A növekedés főként az ipari zónák terjeszkedésének, a lakóparkok és az új közlekedési infrastruktúrák kiépítésének köszönhető.

A zöldfelületek csökkenése

A zöldfelületek, mint parkok, kertek, fák és természetes zöld területek aránya az utóbbi évtizedekben csökkent. A budapesti zöldfelületek védelme ugyan évről évre prioritást élvez, a város zöldterület-indexe (a zöldfelületek aránya az összfelülethez képest) mégis csökkent.
A Zöld Budapest 2030 Program adatai szerint 1990 és 2015 között Budapest zöldfelületei 10%-kal csökkentek, miközben a lakosság és az épített környezet növekedett. 1990-ben Budapest területének mintegy 36-38% volt zöldfelület, 2020-ra viszont ez az arány 30%-ra csökkent.
A csökkenés főként az új építkezések, parkolóhelyek, lakóházak és ipari zónák terjedése következtében történt, amelyek felélték a korábban zöld területek egy részét. Ezen kívül az egyre nagyobb közlekedési forgalom, valamint az ipari és kereskedelmi központok elterjedése is hozzájárult a zöldfelületek csökkenéséhez.

A változások hatásai

A burkolt felületek növekedése és a zöldfelületek csökkenése különböző negatív hatásokat eredményezett a város környezetére:

Szennyezés: A burkolt felületek növekedésével nőtt a levegőszennyezés, mivel a zöldfelületek, amelyek képesek lennének szűrni a szennyezett levegőt, egyre kisebb teret kaptak.

Hősziget-hatás: A zöldfelületek eltűnése miatt a városban növekedett az úgynevezett fűtősziget-hatás, azaz a beton és aszfalt felületek miatt a város nyáron egyre melegebbé vált, ami a hőmérséklet drámai emelkedését eredményezte.

Biodiverzitás csökkenése: A zöldfelületek eltűnése a város biodiverzitására is hatással volt, mivel az élőhelyek csökkenése számos növény- és állatfaj eltűnéséhez vezetett.

A fenntarthatóságért tett erőfeszítések

A fenntarthatóság érdekében Budapest próbálja enyhíteni a zöldfelületek csökkenésének hatásait. A városvezetés különböző zöldfelület-védelmi programokat indított, mint például az „Élhető Budapest” vagy a „Zöld Budapest 2030” terv, amelyek célja a zöldterületek növelése és védelme, valamint a burkolt felületek csökkentése.

Városi Eső és az áteresztő burkolatok

A legújabb kezdeményezések között szerepel a parkok és közterületek rekonstrukciója, új zöld tetők és zöld falak kiépítése, valamint az esővíz-hasznosító rendszerek telepítése, esőkertek és esővízgyűjtő ciszternák létesítése és természetesen a vízáteresztő burkolatok is. A városi csapadékvíz kezelésében az áteresztő burkolatok alkalmazása kulcsfontosságú megoldás lehet a jövő városainak fenntarthatóbbá tételéhez. A Városi Eső projekt keretében több demonstrációs helyszínen valósultak már meg ilyen jellegű fejlesztések, melyeknél a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék, a villámárvizek hatásait sikerült mérsékelni, kiküszöbölni és melyeknek már mérhető, érzékelhető eredményük is van.