Miért fontosak a vízáteresztő felületek a városi csapadékvíz-kezelésben?
A városokban a növekvő beépítettség és burkolt felületek aránya miatt a csapadékvíz természetes úton történő elszivárgása jelentősen csökkent. Az aszfalt, beton és egyéb vízzáró burkolatok megakadályozzák, hogy a csapadék a talajba szivárogjon, így az gyorsan lefolyik, terhelve a csatornarendszert, és gyakran áradásokat okozva. Ezért kiemelten fontos a vízáteresztő felületek alkalmazása, amelyek megoldást nyújtanak a városi csapadékvíz-kezelés kihívásaira.
Miért hasznosak a vízáteresztő felületek?
A vízáteresztő burkolatok, például a kavicsgyepes parkolók, zöldtetők vagy speciális porózus burkolatok, lehetővé teszik a csapadék természetes elszivárgását. Ezek a megoldások hozzájárulnak ahhoz, hogy a víz a talajba jusson, ahol újratölti a helyi vízkészleteket, miközben csökkentik a csatornahálózatra nehezedő terhelést. A lassabb vízlefolyás mérsékli az áradások kockázatát, miközben csökkenti a vízszennyezést is, mivel a szennyezőanyagoknak több idejük van a talajban vagy a növényzet által szűrődni.
Hogyan tarthatjuk meg a csapadékot?
A kavicsgyepes parkolók különösen hatékony megoldást kínálnak: a növényzettel borított kavicságyazat nemcsak vízáteresztő, hanem esztétikus és környezetbarát alternatívája a hagyományos betonparkolóknak. Hasonlóan működnek a porózus burkolatok is, amelyek apró réseken keresztül vezetik a vizet a talajba. A zöldtetők pedig a tetőkre hulló csapadék jelentős részét képesek megtartani, miközben hűsítik az épületeket és javítják a levegő minőségét.
A vízáteresztő felületek nemcsak a csapadékvíz-kezelést segítik, hanem számos egyéb előnnyel is járnak. Javítják a városi mikroklímát, csökkentik a hőszigethatást, és növelik a városok zöldfelületi arányát, ami élhetőbbé és egészségesebbé teszi a környezetet. Ezenkívül a talajvíz újratöltése révén hosszú távon segítik a helyi vízháztartás fenntartását.
A „Legyél Te is Esőmentő” kampány célja, hogy népszerűsítse ezeket a megoldásokat, és ösztönözze a lakosságot, hogy a saját környezetükben is alkalmazzanak fenntartható vízkezelési technikákat. Együtt tehetünk azért, hogy városaink ellenállóbbak legyenek az éghajlatváltozás hatásaival szemben, miközben megőrizzük természeti erőforrásainkat.
TV18: A hirtelen jött villámárvizek ellen a „Life in RUNOFF – Városi Eső” projekt
Európai Uniós mintaterület lett a 18. kerület Szent Imre kertvárosban található Kolbányi utca, a nemrégiben megvalósított Városi Eső projektnek köszönhetően. A hirtelen lezúduló csapadék hasznosítására hat szikkasztóblokk, négy esőkert, a magasabb területeken pedig víznyelő vezeték létesült. A cél az volt, hogy helyben tartsák a csapadékot, miközben megakadályozzák a villámárvizek káros hatásait, megvédjék a meglévő infrastruktúrát és megelőzzék az eddigi kellemetlen helyzeteket, amikor már a mé [...]
Ami most történt, a jövőt vetíti előre: Hogyan lehet védekezni a hirtelen lezúduló eső okozta áradások ellen a városokban?
Az elmúlt hetekben Budapestet és Magyarország több területét súlyos áradások sújtották a hirtelen lezúduló csapadék miatt. A főváros különösen érintett, ahol több kerületben is komoly problémákat okoz és okozott a villámárvíz. Az áradás miatt harmadfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el, az alsó rakpartot lezárták, a közlekedést több helyen át kell szervezni, érintett a HÉV, a 2-es metró és több villamosvonal is. De miért történik mindez? Egy kis meteorológia Már a szeptember 13-a környék [...]
A designer, aki szivaccsá varázsolja a városokat
Kongjian Yu úttörő szerepet játszott Kína „szivacsváros” koncepciójának kialakításában – kevesebb beton és több zöldterület, a csapadékvíz kiaknázása, az ellene való küzdelem helyett. A jó példát több metropolisz is követi szerte a világon. A szivacsvárosokkal kapcsolatos munkájáért Yu nemrég elnyerte a Kulturális Táj Alapítvány Oberlander-díját. Az Ön városa fel van készülve a klímaváltozás hatásaira? A csapadékvíz kezelésének klasszikus módszere, hogy a lehető leggyorsabban kivezetik a v [...]
Mitől lesz „szivacs” a város? – Kiállítás és beszélgetés a következő 50 évről
Épületeink nagy részét 50 évre méretezzük. Ha ma elkezdünk tervezni egy épületet, városrészt vagy infrastruktúrát, felmerül a kérdés, hogy a szerkezet vajon ellenáll-e a talán még nem is érzékelhető természeti és társadalmi kihívásoknak. 2074-ra lehet-e még mindig ugyanazzal az eszközkészlettel dolgozni, mint amivel 1974-ban tették kollégáink? “A következő 50 év” kiállítássorozat keretében olyan építészeti praxisokat mutatunk be, amelyek foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy az összeomló klíma [...]
Bécsből hozott tanulságok az esővízkezelésben
A Hegyvidéki Önkormányzat által vezetett LIFE Városi Eső projekt keretében Budapest gőzerővel dolgozik egy új, modern és átfogó csapadékstratégián, ami a remények szerint hosszú távú útmutatóként szolgál majd a város esővízkezeléséhez, és szivacsvárossá alakításához. Hogy mi az a szivacsváros? Jogos a kérdés. Egyrészt szivacsváros elve válasz a klímaváltozással járó szélsőséges esőzések okozta problémákra, másrészt múltbéli megoldások modern újra értelmezése. A városok egyik problémája, hogy u [...]
Vízérzékeny városok: A „Sydenhamtől Bankstownig” projekt
2018-ban az ausztráliai Cooperative Research Centres Program for Water Sensitive Cities (Vízérzékeny Városok Együttműködési Kutatóközpontja) programja támogatta a Sydenham to Bankstown projekt tervezési folyamatát, amely a legújabb kutatásokat a helyi szakértelemmel ötvözte, hogy közösen dolgozzanak ki gyakorlati ötleteket a városi, vízzel kapcsolatos kihívások kezelésére. A Sydenham to Bankstown folyosó a Greater Sydney Commission's Greater Sydney Region Plan és Eastern City és South Dist [...]
